_Örökség
Az első pár képkocka után már majdnem teljesen biztosak lehetünk benne, hogy egy igazi RPG makeres játékkal van dolgunk. Pedig egyáltalán nem. Az egész egy ConcernedApe (Aggódó Majom (?)) becenévre hallgató indie fejlesztő önálló műve, aki egyébként az USA-ban, Seattle-ben él Eric Barone polgári néven. A srác állítólag a diploma megszerzése után munkanélküliként tengette a napjait, és hogy hasznosan töltse az időt elkészítette a Stardew Valleyt: egy igazi mezőgazdasági-erdőgazdálkodási-gyűjtögetési szerepjátékot.
A megszokott karaktergenerálás legnagyobb meglepetése, hogy nemünk és kinézetünk meghatározása után meg kell adni a kedvenc „dolgunkat” (Favorite Thing) és ki kell választani, hogy karakterünk a kutyákat vagy a macskákat kedveli-e jobban.
Az alapsztori nekem nem okozott túl sok meglepetést. A bevezetésben a télapóval vélhetően rokoni szálakat ápoló nagyapánk, a halálos ágyán úgy dönt, hogy ad nekünk egy lezárt borítékot, amiben a Stardew Valleyben (magyarul Csillagharmat Völgyben) fekvő tanyáját ránk hagyja, de a kérésének megfelelően nem bontjuk fel azonnal. Évekkel később aztán a multis dobozirodánkban, végül eljön az igazság pillanata. A levél elolvasása főhősünknek pontosan elég lökést ad ahhoz, hogy kényelmes és unalmas nagyvárosi életet maga mögött hagyva Pelikánváros felé vegye az irányt.
_Csillagharmat Völgy
Egy távolsági busszal a városba érkezve Robin, a dögös-vörös asztalos fogad minket, aki elkísér a gazzal körülnőtt rusztikus kis házikónkhoz. Mikor odaérünk épp Lewis, a helyi polgármester jön ki a házból (Vajon mit csinált bent?). Rövid anekdotázás után végre kezünkbe vehetjük az új életünk irányítását. Meg is kapjuk az első küldetésünket: ismerkedjünk össze Pelikánváros mind a 28 lakójával.
Az asztalos csaj foglalt ugyan, de lehetőség van meghódítani a szingli ellenkező nemű karakterek szívét. Ehhez nem kell mást tennünk, mint hetente kétszer (többször nem engedi a játék) megajándékoznunk őket valamivel, amit kedvelnek, illetve a születésnapjaikon kivételesen plusz egy ajándékozási lehetőségünk van. Van itt kérem minden, gyerek, házasság, örökbefogadás, de még válás is.
Ami a munkát illeti, először a földművelés nemes mesterségével ismerkedhet meg a karakterünk, de ahogy halad előre a játék foglalkozhatunk majd gyűjtögetéssel, bányászattal, horgászattal, erdészettel, állattenyésztéssel, de akár harccal is. A játék nemlineáris lefolyása költőien kifejezi a nagyvárosi léttől megcsömörlött ember szabadságvágyát. Szinte csak az idő és az állóképességünk az egyedüli korlátjai annak, hogy egy nap alatt mit tehetünk meg a játékban. Azonban, ahogy telnek a napok, változnak az évszakok is, így ennek megfelelően kell változtatni azon, hogy mit termesztünk és mivel töltjük a napjainkat.
_Merre tovább?
A nagy szabadság ellenére mindig történik valami, amivel lehet és/vagy érdemes foglalkozni. A legjobb példa erre a felbukkanó misztikus vonal: a lepukkadt művelődési házban komoly szintű hallucinációba botlunk. Egy pillanatra itt úgy éreztem, hogy akár túlélő-horrorba is átcsaphatna a sztori… Ám a közeli tornyába invitálva, végül a helyi ezoterikus forma elmondja, hogy amit láttunk az egy ún. junimo, azaz egy erdőszellem, aminek ha felajánlotok pár dolgot akkor segít helyrehozni a nehéz sorsú ingatlant.
A Stardew Valley tanulási görbéje megfelelően finomhangolt. Amikor már belefáradunk az állandó öntözésbe, akkor szinte tálcán nyújtják a megoldást a fejlemények: építsünk öntözőrendszert! Ehhez szükség van vasra és rézre, szóval irány a bánya! Alternatívaként persze a helyi kovácsnál is megvásárolhatóak a kívánt ércek. De az öntözőrendszerhez szükséges alapanyagok előállításához még így is szükségünk van egy házi kohóra, hogy az ércből valódi alapanyag legyen. Mialatt szépen gyűjtögettem a rézércet, lett egy macskám is. Végül beköszöntött a várva várt tojásfesztivál, ahol még tojásgyűjtő versenyt is tartott a polgármester. Sajnos megelőzött egy kékhajú emós lány, de jövőre majd jobban igyekszem.
A tél beálltával a földművelés elég felejtős mindaddig, amíg a junimók segítségével fel nem épül az üvegházunk. Vagy ha úgy döntöttük korábban, hogy feláldozzuk a régi közösségi házat a multinacionális vállalatok oltárán akkor némi készpénzért a JojaMartban megvásárolhatjuk azt. A földművelés kiesése remek lehetőség, hogy bányászkodjunk, fát vágjunk, tereprendezzünk a farmon vagy olyan fajokra menjünk a pecában, amik csak ilyenkor harapnak. A lényeg, hogy mindig van felfedezni, vagy építeni való.
_Summa
Ha még nem próbáltad mindenképpen ajánlom a Stardew Valley-t, a cikk írásakor nagyjából két mozijegy áráért egy nagyon komplex, többdimenziós élménnyel lehetünk gazdagabbak, ami jóval több ideig fogva tart majd minket, mint két egész estés film. Ha viszonylag alaposan gondozzuk a kertünket és szorgalmasan horgászunk vagy bányászunk, akkor a játékban egy év (4×28 nap) körülbelül 28-32 óra játékidőnek felel meg. Innen már könnyű kiszámolni, hogy két mozijegy nyújtotta kikapcsolódáshoz képest jóval több ideig szegezheti gép elé az átlagos játékost.
Stardew Valley
Mindig történik valami, Igazi RPG, Változatos
Néha kicsit repetitív