_Az első játék a vasfüggöny mögül
A Tetris egyike azon ritka játékoknak, amelyeket évtizedekkel a megjelenésük után is lelkesen játszanak az emberek. Nagy valószínűséggel nem létezik olyan platform, amelyre ne készítették volna el az átiratát. Sikere máig töretlen: szinte minden évben megjelenik néhány – általában fanatikusabb rajongók által készített – új változata. A játék célja, hogy a számítógép által véletlenszerűen adott különböző, kis négyzetekből álló elemeket úgy rendezzük el egy téglalap alakú területen, hogy ne maradjanak üres hézagok, és amint egy (vagy több) sort sikeresen feltöltöttünk, azok eltűnnek, és kezdődhet újra az egész.
A népszerű alkotásnak – egyszerűsége ellenére – meglehetősen szövevényes története van. Az események 1985-ben kezdődtek, amikor egy pentominó nevű játék ötlete alapján Alekszej Pazsitnov, két munkatársa közreműködésével, megírta a Tetrist egy Elektronyika 60 típusú számítógépen a Moszkvai Tudományos Akadémia Számítástudományi Központjában. Az elnevezést a „tetra-” („négy-” jelentésű görög előtag) és a tenisz szavak összevonásával alkotta meg a programozó, akinek ez utóbbi a kedvenc sportja volt. Miután a csapat egyik tagja az akkor már ismertebb IBM PC-re is lekódolta a játékot, az flopilemezen gyorsan elterjedt a szovjet főváros újdonságokra éhes számítógépes szubkultúrájában.
Kevesen tudják, hogy a játék következő állomása Budapest volt, ahol a Novotrade lelkes programozói portolták a Tetrist az akkoriban igen népszerű Commodore 64-re és Apple II-re is. A játék átirata felkeltette a brit Andromeda szoftverház Magyarországról 1956-ban kivándorolt, de már akkoriban is gyakran hazalátogató alapítójának, Robert Steinnek az érdeklődését. Az üzletember nagy lehetőségeket látott a számítógépes játékokban, így a Tetris láttán elhatározta, hogy megszerzi mindhárom változatának kiadási jogait. Nem teljesen tisztázott módon azonban Stein már azelőtt eladta a jogokat két vállalkozásnak, a Mirrorsoft UK-nak és amerikai leányvállalatának, a Robert Maxwell alapítványa által birtokolt Spectrum Holobyte-nak, mielőtt Pazsitnovtól megszerezte volna azokat.
1986 vége felé aztán végül elküldte szerződéstervezetét a moszkvai akadémiának, de Pazsitnovval még akkor sem tudott erről megállapodni, amikor személyesen látogatta meg az orosz mérnököt. Az üzletembernek – bár Moszkvában személyes varázsát is megpróbálta bedobni – végül üres kézzel kellett hazaérkeznie a szigetországba. A bonyodalmakat az okozta, hogy a szocialista Szovjetunióban egyéni találmányok nem léteztek, csak a nép találmányai, ezért nem maga a feltaláló, hanem az illetékes minisztérium volt hivatott tárgyalni a jogokról. Stein azonban nem adta fel: elhatározta, hogy az oroszokat megkerülve cselhez folyamodik, és megpróbálja eltulajdonítani a játék jogait úgy, hogy azt állítja, azt a magyar programozók találták ki.
A Mirrorsoft és a Spectrum Holobyte közben a megvásárolt „jogokkal” nem tétlenkedett egy percig sem: gondozásukban már 1987 novemberében megjelent a játék PC-s változata, melyet a nyugati sajtóban csak úgy emlegettek, mint az első számítógépes játékot a vasfüggöny mögül. A nagy és lelkes visszhangot kapott szoftver eredetét a futás közben látható háttérképekkel még jobban kihangsúlyozták: a különböző csatajeleneteket ábrázoló hátterek között szerepelt Matthias Rust híres leszállása a Vörös téren és Gagarin űrutazása is.
A Tetris rendkívül népszerű lett, a következő év közepe tájékán már több ország szoftvereladási listáját vezette. De amikor ennek apropóján a játék orosz feltalálójával Pazsitnovval a CBS Evening News készített egy riportot, hamar fény derült Stein trükközésére. Már egy ideje ugyan folytak a tárgyalások az Andromeda magyar származású vezetője és az újonnan életre hívott illetékes szovjet minisztérium, az Electronorgtechinca (ELORG) között, mikor azonban a CBS riportja után nyilvánvalóvá vált, hogy Stein úgy kereskedett a játék jogaival, hogy valójában soha nem is birtokolta azokat, Nyikolaj Belikov, az ELORG akkori vezetője a tárgyalások azonnali megszakításával fenyegette meg az üzletembert. Stein meggyőzőképességének és a kölcsönös fenyegetőzésnek köszönhetően végül 1988 májusában hivatalosan is aláírták a játék számítógépes jogairól szóló szerződést, azt viszont ekkor még egyik fél sem sejtette, hogy a Tetris legnagyobb sikerét a konzolos változatok jelentik majd.
_Konzolon az igazi
1988 júliusában Stein azért szervezett találkozót Belikovval, hogy megszerezze a Tetris játéktermi változatának jogait, mivel azonban az orosz hivatal eddig nem kapott tőle egy lyukas garast sem, a tárgyalás hamar kudarcba fulladt.
A logikai játék egyik kiadója, a Spectrum Holobyte ugyanebben az évben eladta a jogok egy részét a napjainkban Blue Planet Software-ként ismert Bullet-Proof Software-nek (BPS), hogy az amerikai cég Japánban piacra dobhassa a Tetris konzolos és PC-s változatát is. Az amúgy sem egyszerű történet még tovább bonyolódik, mivel a Spectrum anyavállalata, a Mirrorsoft is hasonló lépésre szánta el magát, és hasonló jogokat adott el az Atarinak Japánra, illetve Észak-Amerikára vonatkozóan. Amikor a két cég tudomást szerzett a másik partizánakciójáról, megkezdődött a Spectrum és a Mirrorsoft belharca. Robert Maxwell, aki mindkét vállalatban részvényes volt, a brit cég mellé állt, és a BPS így gyorsan elvesztette a konzolos jogokat. A Bullet-Proof akkori elnöke, Henk Rogers egy izzasztóan hosszú tárgyalássorozat után végül sikeresen visszaszerezte az elveszített licencet, és így novemberben végre megjelenhetett a játék Nintendo-átirata Japánban.
Minoru Arakava, a Nintendo of America elnöke 1988 végén azzal az ötlettel hozakodott elő, hogy a még fejlesztési fázisban lévő Game Boy mellé a megjelenésekor a PC-n is népszerű Tetrist adják alapjátéknak, ezzel téve még vonzóbbá a hordozható játékgépet az amerikai vásárlók körében. Arakava ezért azzal bízta meg Rogerst, hogy a PC-s és konzolos jogok mellé a lehető leghamarabb szerezze meg a játék jogait kézi játékkonzolra is. A BPS elnöke ekkor többször megpróbálta felvenni a kapcsolatot a szovjeteknél már ismerős Robert Steinnel, de mivel nem járt sikerrel, végül maga repült Moszkvába. A holland származású cégvezető lendületessége lenyűgözte az oroszokat, akik hamar aláírták a kézi játékkonzolos átíratok licencéről szóló szerződést. A siker miatti lelkesedésében ez után a tárgyalóasztalnál ülőknek Rogers megmutatta a Tetris Famicomra írt (Family Computer) változatát, melyet az ELORG képviselői elképedve néztek, mivel ők egyáltalán nem tudtak arról, hogy a konzolos jogokat bárki is értékesítette volna. A Bullet-Proof elnöke kártérítésül aláírt egy vaskosabb csekket az eladott kétmillió példány jogdíjáról, majd a következő évben a Nintendót képviselve akkora összeget ajánlott az összes konzolos licencért, hogy azt végül sem az Atarinak, sem a Mirrorsoftnak nem volt lehetősége túlszárnyalni.
Amikor a Mirrorsoft egyik részvényese – a már korábban is említett Robert Maxwell – megtudta, hogy elveszítette a konzolos jogokat, dühében médiabirodalmának hatalmát hívta segítségül, és kapcsolatba lépett a brit és a szovjet kormánnyal is, arra kérve mindkettőt, hogy avatkozzanak be a Tetris-ügybe. Kérésének hatására harc kezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja és az ELORG között. Az ügy eljutott egészen az első titkárig: Mihail Gorbacsov azt üzente Maxwellnek, hogy ne aggódjon tovább a japán vállalat miatt, mert személyesen intézkedik az ügyben. A brit üzletember nagy bánatára azonban a harc végül eredménytelenül zárult, mivel az államfőnek egy sor politikai tennivaló jött közbe a szovjet reformfolyamatok, majd a Szovjetunió széthullásának következtében.
A jogi harcok ellenére a Tengen (az Atari játékok kiadásával foglalkozó egykori leányvállalata) 1989. május 17-én furcsa módon kiadta a saját Tetris-változatát. A Nintendo és az amerikai vállalat között júniusban emiatt is kezdődött per végén azonban a bíróság kimondta, hogy sem a Mirrorsoft, sem a Spectrum Holobyte, sem pedig az Atari nem rendelkezik a játék konzolos kiadásának jogaival, így a Tengen Tetris-átiratát néhány hónappal a megjelenése után leszedték a boltok polcairól.
_Epilógus
Robert Stein, miután kártérítést fizetett az eltulajdonított jogokért, 250 ezer dolláros nyereséggel zárta kétes tranzakcióit, Robert Maxwell birodalma pedig darabjaira hullott, és maga alá temette a Mirrorsoft UK-t is. A történet legnagyobb nyertese a Henk Rogers által vezetett Bullet-Proof Software és a Nintendo volt, amely összesen több mint 33 millió Tetris-példányt értékesített az Egyesült Államokban, beleértve a Game Boy-os változatokat is. Alekszej Pazsitnov, a játék feltalálója sokáig egy fillér jogdíjat sem kapott a világhírűvé vált program eladásai után, 1996-ban azonban Rogers részesedést ajánlott neki a frissen alakult The Tetris Company LLC-ben, és ezzel az orosz mérnök részesévé vált az általa elindított biznisznek.
_Forrás
A fenti cikket több mint 8 évvel ezelőtt követtem el az IT café hasábjain. Mivel több szállal is kapcsolódik a blog tematikájához, ezért úgy érzem itt is méltó helyen van. A cikk története itt nem ér véget, Robert Stein levele és egy interjú is követte, ezeket is felteszem majd ide hamarosan.
_Olvasnivaló
