Metroid

_Álom ez vagy valóság?

Nehezen kezdek bele ebbe az írásba, de úgy érzem az Axiom Verge megérdemli, hogy megemlékezzek a blogon róla. Sokat gondolkoztam rajta, hogy mi az oka annak, hogy nem találom a szavakat és minden gondolatfonal végén arra a következtetésre jutok, hogy Thomas Happ játéka tagadhatatlanul komplexebb, mint amilyennek elsőre látszik. Ellentmondásos lehet, de ez az összetettség mégis olyan játékélménnyel szolgál, ami jópár órára leköti az alkalmi játékos figyelmét is.

A zene, a grafika, a játékmenet és a karakterek egyvelege annyira egybe lett gyúrva, hogy nem túlzás azt állítanom hogy az Axiom Verge igazi mestermunka. A Metroid stílusú játék egyszemélyes fejlesztőgárdája jó érzékkel illesztette a játék alapvető elemeit egymás mellé. A játékosnak valójában nincs is más dolga, mint órákig szorongatni és nyomkodni a kontrollert, majd a végső harc után elégedetten hátradőlni és megnézni a sztori végét.

_Klasszikusok nyomában

Az Axiom Verge nem az a játék, amelyik a szánkba rágja, hogy merre kell menni és mi a következő teendő, erre a szemfüles játékosnak magától kell rájönnie. Ahogy haladunk előre, úgy nyílnak meg korábban zsákutcának vélt helyek is. A sok power-up egyikének segítségével például magasabbra tudunk ugrani vagy egy másik elérhetővé teszi, hogy vékonyabb falakon át tudjunk teleportálni. Ezek a képességek olyan helyekre is eljuttathatnak, ahol megtalálhatjuk a „kirakós” következő darabját vagy egy újabb nélkülözhetetlen fejlesztést.

Bár kezdetben nem túl széles a választható fegyverek repertoárja, a játék végére komoly arzenált gyűjthetünk össze. Ez nem véletlen. Erősebb ellenfelek esetén a megfelelő fegyver kiválasztása kritikus lehet. Persze ne csüggedjünk, ha ez nem sikerül elsőre és elhalálozunk. Még normál nehézség esetében is elő fog ez fordulni jónéhányszor. Ilyenkor a legutoljára meglátogatott tojás alakú Rebirth Chamberben (vagy magyarul talán „újjászületési kamrában”) felébredve folytathatjuk a játékot.

Mint a legtöbb komolynak vehető platformer esetében elmondható, ehhez a játékhoz is megfelelően edzett idegrendszer és türelem szükséges. Vállalom, hogy a végigjátszás során többször jutottam mélypontra, de a végső siker lemosta a verejtékcseppeket rólam és lendületesen mentem tovább.

_Alternatív valóság

Első ránézésre az amerikai fejlesztő játékának alaptörténete nem túl komplikált. Ám ahogy az álomszerű világban tekergünk jobbra-balra, kiderül pár dolog, amik érdekes csavart visznek az eseményekbe. Nem kell azért Lost szintű agyeldobós huszárvágásokra gondolni, de sokat elárul a történetről, hogy a rajongói oldalakon a klasszikus szó szerinti értelmezésen túl három komolyabb interpretációja is van a végkifejletnek.

A játék komplexitását talán tovább magyarázza, hogy a játékbeli kedvenc fegyverem, alapjában véve nem is igazán fegyver. Az Address Disruptor (ezt már meg sem próbálom lefordítani) névre hallgató eszköz segítségével megváltoztatható a játékbeli valóság és az ellenfelek viselkedése, képességei vagy tulajdonságai is. Spoiler nélkül nem is tudnám tovább ecsetelni micsoda csodákra képes ez az eszköz, de azt gondolom nem nagy meglepetés ezek után, hogy sok titok nyitja az Addrerss Disruptor jól időzített használata.

_Summa

Az Axiom Verge esetében 3 mozijegy áráért 12-15 órányi szórakozást kapunk. Itt talán már érdemes megvárni egy nagyobb akciót, de figyelembe véve, hogy a játék egy ember kemény munkája én nem sajnáltam leperkálni az árát. Tom Happ a számítógépes játékok Leonardo Da Vincije, a 8 bitesnek ható zenék/hangok Mozartja és a retro grafika Pablo Picassója egy személyben. Ne hagyd ki a legnagyobb művét!